Köszöntés

"Nézzünk áhítattal minden munkára,
mit emberi kéz végzett,
a legkisebbre is:
mert minden munkában
titokzatos zene,
a dolgos kezek muzsikája hallik."
(Fritz Wolke)

Tizenhét évesen varrtam magamnak az első táskát, de hosszú idő telt el azután, mire rájöttem, hogy mások éppen olyan szívesen hordják amit varrok, mint én.
Ma már fő tevékenységként varrok. Az általam készített dolgok amellett, hogy szépek, mindig valami funkciót töltenek be, hasznosak saját részre vagy ajándéknak. Főbb termékcsoportjaim: táskák, táskába való kiegészítők,szatyrok, könyvborítók, lakástextil: takarók, párnák, terítők, fali tárolók, alátétek.
2014-ben elhatároztam, hogy életem hátralévő részében nem akarok dolgozni! - mert aki a hobbijából él, az soha nem dolgozik.
Elérhetőségeim: ombolicu kukac gmail.com
tel: 06207722240

2013. július 25., csütörtök

Leveles táska

 Ismét magamnak varrtam. Szerettem volna egy nyári táskát, ami világos és különleges. Zsuzsi festett egy csomó gyönyörű zöld anyagot, ezek felhasználásával alkottam egy leveles táskát. Különlegessége az oldalán lévő zöld fonott minta, ami kicsit emlékezetet a korábban készített kosaraimra...


A táska - mérete szerint akár malaclopónak is nevezhető. Olyan nagy, hogy akár egy iratgyűjtő, akár az egész napi élelmem, vagy egy kis bevásárlás is belefér.
A leveles mintához négy különböző méretű, de hasonló formájú levelet szabott ki Zsuzsi, amiket először elrendeztünk az anyagon, aztán csak a legalsó sort hagyva rajta elkezdtem soronként cikk-cakk öltéssel felvarrni, sima öltéssel pedig a levélnek ereket varrtam. Sokat töprengtem, mi legyen a közepén, ami a 6 levél találkozását kicsit takarja, de nem veszi el a figyelmet a mintáról. Egy nagyon szép nagy gyöngyház gombra esett a választás. Később ez kiderült, nem a legideálisabb megoldás, mert első használatkor egy bevásárló kocsi rácsába akadt és letörött...


 Két viszonylag hosszabb füle van és cipzárral záródik. Belül nagy zsebekkel és kulcstartóval láttam el.




 A múlt héten a munkahelyemen meglátta egy ügyfél a táskámat és a színei nagyon megtetszettek neki. Rendelt egyet, ami nem ilyen nagy, mint az enyém. Kb. fele akkora lett, így a levélcsokorban is kevesebb sor levél fért el.






 A tűzése is teljesen hasonló, közepétől kiindulva sugarasan varrtam. Ezeket a leveleket pelenkaöltéssel varrtam fel, a közepére pedig egy szegővel megegyező színű yoyó került. A megrendelő kérésére egy állítható fület varrtam rá, hogy akár átvetve is hordható legyen.






A cipzár bevarrása érdekes történet. Ezt a részét szeretem legkevésbé. Valamiért unalmas és előfordul, hogy nem találom el a méretét. Ez történt az előző táska varrásánál is. Azért nem dobom ki ezeket a nem sikerülteket, hacsak nem muszáj, hanem elteszem a cipzáras kosárba. Ma délután, amikor rászántam magam, hogy befejezem a táskát és bevarrom a cipzárt csodák-csodájára megtaláltam ezt, ami éppen ide illett! Nagyon örültem neki! Így sokkal gyorsabban elkészültem vele, mint ahogyan terveztem. A cipzár húzóra három fa gyöngyöt erősítettem.






Így néz ki belülről. Teljes szélességben zsebet varrtam rá, amit négy részre osztottam. A zsebet, ahogyan szoktam most is díszítettem a tulajdonos örömére csipkével és zöld anyaggal.




Az előzőtől eltérően csak három függőleges csík van a fonott részen.


Együtt a kicsi és a nagy...